KTM Scarp Exonic 2023/24 teszt

A nyári hőség Bécs felett lebeg. Van szél, de inkább olyan, mint egy szaunában: forró és felülről érkezik. Még a legelszántabb nyárimádók is visszahúzódnak dél körül valami lyukba, vagyis légkondicionált irodákba. Csak kevesen dacolják az időjárási körülményeket, és hagyják el a hűvös helyiségeket.
Közéjük tartozom én is. A Bikeboard.at szolgálatában tesztelem az „enyémnek” nevezett vadonatúj kerékpárt, a KTM Scarp Exonicet. Bár minden vagyok, csak motivált nem, és már a felszálláskor elkezdek izzadni, az első bécsi vakációs héten megkezdem a napi teszteléseimet.

Már az elején észreveszem, hogy még akkor is, ha a kerékpáros nincs csúcsformában, a megtett kilométerek és az eltelt idő aránya nem is olyan rossz, illetve rövid idő alatt nagyon sok szintemelkedést lehet összegyűjteni. Tehát egy bringa – még – rossz napokra is: Csak fel kell ülni rá, és egyenesen tartani a kormányt, a többit a KTM elvégzi.
Jó, ez talán egy kicsit túlzás volt. Magától a Scarp sem mászik fel a Kahlenbergre – de legalább nagyon könnyűnek tűnik. Már most alig várom, hogy egy olyan túrán vagy versenyen vegyek részt, ahol jól kipihent vagyok, és a hőmérséklet nem haladja meg túlságosan a 30°C-ot …
De mi adja azt az érzést, hogy egyszerűen fel lehet jutni a hegyekre, és miért érzem magam a lejtőzésnél is biztonságban és gyorsnak? Ezt próbálom meg tisztázni ebben a tesztjelentésben.

Az én Exonic kerékpáromra már a Sram Transmission-t szerelték fel, méghozzá – ha már, akkor már – a súlyoptimalizált XX SL változatot. Természetesen nagyon kíváncsi voltam az új váltócsoport teljesítményére.
Külsőre rendkívül masszívnak tűnik, használat közben viszont annál érzékenyebb. Az alkotók szerint például teljes terhelés alatt történő váltás sem jelent többé problémát. És ez valóban igaz. Terhelés alatt a hátsó tengelyhez közvetlenül rögzített váltó és a Sync-profilú kazetta kombinációja néha olyan zajtalanul vált, hogy ellenőriznem kell, tényleg váltottam-e sebességet. Az "játékosság" az a szó, ami itt eszembe jut.

A „félreváltások“ ellen azonban természetesen a Transmission sem védett. Ha 2-3 sebességet váltok egyszerre, akkor egy kicsit recseg. Itt azonban inkább a felhasználói hibát látom.
Nagyon jó az új kazetta áttételezése is, amely különösen a mentőfokozatra való ugrást teszi kisebbé. A gyártó szerint a váltó jobban csillapított, ami valószínűleg az oka annak, hogy úgy érzem, a lánc kevésbé hangosan vagy erősen csapódik a láncvillához.

Mindenképpen szerettem volna a Scarp bringával egy versenyt teljesíteni. Miért ne rögtön a leghosszabbat? A Salzkammergut Trophy A-távja éppen kapóra jött – több mint 200 kilométer és 7.000 méter szintkülönbség. Ráadásul általában ott töltök két hét nyári szabadságot, és több részvétel után elegendő tapasztalattal rendelkezem ahhoz, hogy a KTM-et ezek között a versenykörülmények között értékeljem.
Mivel a helyi laza kavicson nem boldogultam, előzetesen átalakítottam a bringámat tubeless rendszerre. Ez határozottan több tapadást biztosított.
Nagyon praktikus, és nem minden fully kerékpárnál megszokott, hogy két kulacstartónak is van hely. Az alsó vázcsövön még négy csavar is található a tartó számára. Így a tartót a váz különböző pozícióira szerelhetem, személyes preferenciáktól vagy kulacsmérettől függően.
Egyébként, ahogy az elején említettem, csak egy jó napban és nem túl magas hőmérsékletben reménykedtem. Utóbbi, mint ismert, nem igazán valósult meg. 35° Celsius feletti hőmérsékleteket mértek.

A jó nap azonban elérkezett. Kezdettől fogva a saját tempómban tudtam haladni, anélkül hogy túlságosan hagytam volna magamat befolyásolni a versenytársak által. Nagyon hasznos volt egy fiatal kolléga, aki először is körülbelül az én tempómban haladt, másodszor szintén egy KTM Scarp bringája volt, milyen találó, és harmadszor wattmérő hajtókart szerelt fel. Nagyon egyenletesen haladt, rövid, meredek szakaszokon nem hajtott túl, viszont a sík részeken behozta a hátrányt. Általa tökéletesen megtaláltam a verseny ritmusát. Valamikor aztán túl gyors lett számomra, és hagytam, hogy elmenjen. Addigra már megtaláltam a saját ritmusomat.
Extrém távoknál döntő fontosságú, hogy az ember jól gazdálkodjon az erejével. Ebben a Scarp segített: A központi üléspozíció és a finoman beállított rugóstag segített tehermentesíteni a hátamat. Ennek ellenére a saját viszonyaimhoz képest gyorsan feljutottam az emelkedőkön, és a kiegyensúlyozott beállításnak köszönhetően biztonságosan le is értem.

A versen észreveszi az ember, hogy a kerékpár egyes alkatrészei valóban összhangban működnek-e. A KTM Scarp Exonic esetében ez így van. Nem tudok és nem is akarok semmit külön kiemelni; az összkoncepció harmonikus: a könnyű, merev váz, amely mégis finoman kiegyenlíti az akadályokat. A problémamentes váltás, a lockout intuitív kezelése, a kerékszett, amely a kemény ütések ellenére is sértetlen maradt, vagy a fékek, amelyek sosem hagytak cserben. Még a karbon nyereg is, amely még tizenegy órás folyamatos használat után sem fájt jobban a szokásosnál, valamint a KTM Team szilikon markolatok is jó fogást biztosítottak, és a végéig sem okoztak valódi kellemetlenséget.

A hőség ellenére sikerült a tempómat végig tartanom. Félidőtől időnként görcsök jelentkeztek. Sok folyadék, extra adag só és magnézium, valamint könnyebb sebességfokozatok segítettek ebben döntően.
Támogatás nélkül az ember nem sokat tud a verseny eseményeiről. Az utolsó négy órában még két versenytársat előztem meg, hátulról senki sem közeledett – ez jó jel volt. Az utolsó frissítőpontnál Gosau-ban hallottam, hogy a 23. helyen állok. Ez további motivációt adott, így aktiváltam az utolsó tartalékaimat.
Körülbelül 11:15 után a célban a lányom és a feleségem fogadott – mint kiderült, az M50 kategória harmadik helyezettjeként, amit kicsivel később örömmel vettem tudomásul.

Minden rendben ment azon a napon: A hátam nem fájt sokat, és a görcsök is megnyugodtak. A talpam és a tenyerem égett. Ez azonban normális, ha közel 12 órát töltesz a nyeregben.
És a bringa? Miután lemostam, megtisztítottam, teljesen beolajoztam és bezsíroztam, úgy nézett ki, mint reggel. A 209 versenykilométert nem igazán lehetett rajta észrevenni.
… Ahogy azóta az összegyűlt több ezer edzéskilométert sem, amelyeket július eleje óta gyűjtöttem. Az első tesztkörön felmerült gyanúm tehát beigazolódott: A KTM Scarp Exonic egy szuperkönnyű versenyfully modern geometriával. Segít a rosszabb napokon, és tökéletes társ, ha fizikailag jól megy.

A tesztelt változat szuper, de – bár a mágikus tízezres határ alatt marad – mégis drága (mellesleg: A Transmission gyorsan cserélhető volt, anélkül, hogy befolyásolta volna az UVP-t. Egyes kerékpárokat még a honlapon feltüntetett specifikáció szerint szállítottak a kereskedőkhöz). Azonban sokféle modell létezik, amelyek szinte minden pénztárcát kiszolgálnak.
Az alumínium belépő szintű változat, a Scarp 294, már € 2.499,- áron elérhető. A legolcsóbb karbonmodell alumínium hátsó vázzal, a Scarp Elite, € 3.499,- áron kapható. Ezen kívül a „normál” felszereltség mellett elérhetők az MT-modellek is (az MT a maratont jelenti), amelyek nagyobb rugóútra fókuszálnak, így összesen tizenegy változat áll rendelkezésre.