A Mura-kerékpárúton Graz régiójában

Az utolsó kirándulás nagyon szép volt:
Valami öbölben feküdtem,
a nap végre a bőrömön.
Látod a vizet, és semmi sem zajos.
Valahol Stájerországban,
ezt eddig még nem ismertem,
Grazban, Murstrandnak nevezném most.

Két-három ital után éreztem:
Ott belélegeztem az életérzést.
A gondolatok köröznek:
Ami a főnöknek fontos volt – ugyan, kit érdekel!
Egy kis zöld fa mellett ülsz
és egy kaviccsal játszol,
annyira más, mint otthon.

A mi szuper-sportoló világunkban
csak akkor vagy igazi hős, ha vü, vü wattal rendelkezel.
Az edző és a Strava nyomást gyakorolnak rád.
Ennek ellenére a forma nem megy meredeken felfelé.
És egyszer csak megkérdezed magadtól: Miért
kínozom magam ilyen szörnyen
és miért nem egyszerűen csak úgy biciklizek?

Múlt májusban eljött az idő:
Egy darabka Mur kerékpárút - ó, ez igazán klassz volt!
Frohnleitennél indultunk
impozáns a híd, a tér, a népház parkja.
És most itt fekszünk a strandon,
egy üveg Gösser a kezünkben
és kényelmesen beszélgetünk egymással.

Stübingben volt a következő megálló.
A vidéki élet régen nem volt könnyű munka.
Kézművesség, hagyomány, életbölcsesség:
egész Ausztrián át tart az információs utazás
a szabadtéri múzeumban.
Oda később újra szeretnék visszamenni,
mert a nézelődéssel nem végeztem.

A folyó mentén lefelé folytatódott az út,
és bár előtte nehezen sütött ki a nap,
Judendorfban mégis előbújt,
és ragyogott egy pompásan trónoló templomépületre.
Steirisch Steffl-nek is hívják,
a népnyelv szerint ez a szokás.
A hegy tetején pedig hűvös fuvallat fogadott.

Közvetlenül a kerékpárút mellett ugyan nem fekszik,
de a zarándoklat mégis kétszeresen megéri,
Mert a falusi főtéren csábít
egy kávézó, ahol kényelmesen elüldögélhet az ember.
És, frissen feltöltődve egy finom tortával,
még szívesebben folytatja az ember
a kerékpározást, ahogy annak lennie kell.

Grazig csak egy darab volt hátra
és most a partról visszanézek
különösen az északi rész tetszett nekem
az a sok zöld, semmi sem tűnik ott kimerültnek.
Lágy dombok, állandó folyó,
soha nem kell sokáig meredeken tekerni
többnyire sík terepen haladunk a végéig.

Amit egy városnak nevezünk, az, persze
egész évben sok mindent kínál.
Ahogy Grazba begurultunk, feltűnt
az Eggenberg-kastély egy zászlóval:
Egy kiállítás van itt vendégségben,
a díszkertben nincs sietség,
a barokk pompa pihenésre hívott.

Herrengasse, Kunsthaus, szuper!
Merre induljak először?
A tekintet a Schlossberg felé emelkedik
ott áll az Uhrturm – arany mutatókkal.
Ha azt hiszed, elkéstél,
az órán múlik, mert fordítva jár:
A nagy és kicsi mutató fel van cserélve.

A kilátás fentről: lenyűgöző!
A szem folyamatosan újabb és újabb látványosságokat keres.
És meg is találja őket, valóban:
Élvezet, művészet, vásárlás – minden itt van.
A régi találkozik az újjal, a fiatal az urbánussal
és Graz már-már mediterránnak tűnik.
Lazán biciklizve fedezzük fel.

Ausztria második legnagyobb városa
rengeteg szép stranddal is büszkélkedhet,
ezt korábban még nem tudtuk.
Ezért az Augartenben az első mosoly.
Tovább haladunk a kerékpárúton
a nyomvonal mindig a folyó mentén vezet.
A Mur-ártéren: grillezés zajlik!

Ahol megálltunk,
azt itt „városi strandként” szinte minden gyerek ismeri.
Bisztró, kajak és napozóágy -
sport találkozik a lazítással, ez elég menő.
Néhány profi kerékpáros itt tart szünetet.
Mi sem megyünk még haza.
Grazban könnyű tovább időzni!