
A B Works: Megfelelő lánchossz Gravel, Országúti és MTB-hez
20.02.25 08:05 12025-02-20T08:05:00+01:00Text: Der Baranski (AI által fordítva)Fényképek: Der BaranskiÚtmutató a tökéletes lánchoz. Termékválasztás, optimális hosszúság és szigorúan titkos profi tippek minden kerékpártípushoz és csoportgyártóhoz!20.02.25 08:05 602025-02-20T08:05:00+01:00A B Works: Megfelelő lánchossz Gravel, Országúti és MTB-hez
20.02.25 08:05 602025-02-20T08:05:00+01:00 Der Baranski (AI által fordítva) Der BaranskiÚtmutató a tökéletes lánchoz. Termékválasztás, optimális hosszúság és szigorúan titkos profi tippek minden kerékpártípushoz és csoportgyártóhoz!20.02.25 08:05 602025-02-20T08:05:00+01:00Három leggyakoribb kérdés, amely az e-mail fiókomban landol:
#1 "Muszáj tényleg viasszal kezelni a láncot?"
#2 "Melyik a megfelelő lánc a kerékpáromhoz?"
#3 "És milyen hosszúnak kell lennie az új láncnak?"
Míg az első kérdést gyorsan és röviden meg lehet válaszolni egy „persze, hogy muszáj“-val, a másik kettő egy kicsit hosszabb magyarázatot igényel, és sajnos az alapértelmezett válasz először „attól függ“. De ne aggódj, határozottan fényt tudok deríteni a sötétségre.
Ne hagyd, hogy elriasszon, ha a téma elsőre bonyolultnak tűnik. Kézen foglak (természetesen virtuálisan), és lépésről lépésre segítek megoldani a rejtélyt.
És ha igazán jól akarod csinálni, akkor természetesen semmi sem ér fel egy viaszolt lánccal - például egy olyannal, amelyet a derbaranski.shop-ból szerezhetsz be.
Ugyanaz ugyanaz, de mégis más
A váltócsoport mellett számos más tényező is befolyásolja a beállításotokat:
► Országúti kerékpár, gravel bike, MTB merevvázas vagy inkább a teljesen rugózott „kanapé”?
► Milyen tányérok forognak elöl? Hogyan néz ki a kazetta áttételezése? És a váltókar ketrec standard vagy „szteroidokon” (pl. CeramicSpeeds OSPW)?
► Szeretitek váltogatni az egy- és kétlánckerekes rendszereket, vagy játszotok a kazetták áttételezésével, mint egy DJ a számaival?
► A vázmérettől és esetleg a kerékmérettől függően a hátsó háromszög hossza is változhat – és ezzel együtt a szükséges lánchossz is.
Általában a váltócsoport és az áttételezés már elegendő ahhoz, hogy legalább meghatározzuk, hogy Shimano esetén 116 vagy 126 láncszemre, SRAM esetén pedig 114, 120 vagy 126 láncszemre van-e szükség. Ezek a számok a láncszemek vagy „linkek” számát jelzik, és a legtöbb esetben igaz: „Valószínűleg még rövidíteni kell.” De miért is kell rövidíteni?
Az első összeszerelés során a gyártók a láncokat méterben szállítják. A gyártás során pontosan meghatározzák, hogy a láncot – a mérettől és specifikációtól függően – milyen hosszúságúra kell szabni. Ennek előnye, hogy nem keletkeznek felesleges darabok, amelyeket el kellene dobni. A végfelhasználók viszont szabványosított lánchosszokat kapnak, így a rövidítés általában elkerülhetetlen. Ez ugyan nem jelent nagy problémát, de óvatosnak kell lenni: egyszer eltávolított láncszemeket nem lehet egyszerűen újra hozzáadni. Ezért érvényes: inkább háromszor mérj, mint kétszer!
Elvileg két lehetőség van a helyes lánchossz meghatározására.
Az első opció olyan egyszerűen hangzik, mint amennyire ésszerű: Az ember a gyártó által beszerelt lánchossz alapján tájékozódik. Ha eddig minden jól működött, ez a legkézenfekvőbb választás. Ez azonban nem mindig a tökéletes megoldás – például azért, mert már korábban is volt egy hiba, vagy mert időközben valami megváltozott. Például lehet, hogy a kazettát 11-30-ról 11-34 fogasra cserélték, vagy egy óriási görgőkkel és hosszabb vázzal rendelkező váltókart szereltek be. Első pillantásra ez még passzolhat, de érdemes egy pillantást vetni a váltóra szélsőséges fokozatokban, például 54/34-nél. Ha szinte vízszintesen áll és majdnem leszakad, akkor valami nagyon nem stimmel. Már a fokozatos felváltásnál is óvatosnak kell lenni – egy túl rövid lánc gyakran zörgő hanggal jelzi a problémát.
Valóban előfordult, hogy egy barátommal terepen voltam, amikor egy utólag beszerelt lánc túl rövid volt – ez egy váltó-mészárlással és küllőtöréssel végződött. Hülyén hangzik, de aki láncokat viaszol újra és gyűjtve egy dobozban tárolja őket, annak a felszerelés előtt mindenképpen ellenőriznie kell a hosszt. Egyszerűen egymás mellé helyezni a leszerelt és az új láncot segít elkerülni az ilyen hibákat. Ennek ellenére az alapszabály: Mindig számold meg a láncszemeket! Mert a kopás és a nyúlás függvényében egyébként könnyen eltévedhet az ember.
A következő áttekintés jól mutatja, hogy a kazettaméret és a váltó mennyire befolyásolja a lánc hosszát. Ezt átalakításoknál mindig szem előtt kell tartani – és ne felejtsük el a teljes felfüggesztésű kerékpároknál: A lánc „megnyúlik”, amikor a hátsó felfüggesztés összenyomódik.
Kezdjük a Shimanóval
Először is egy találó idézet a japánoktól: „Ezért a lánchossz meghatározására nem adható általános válasz!” A váltócsoporttól vagy váltótípustól függően ugyanis számos ajánlást adnak ki:Fontos ennél a megközelítésnél: A láncot a legnagyobb lánckerekekre és a legnagyobb fogaskerekekre kell helyezni, de ekkor még nem szabad azt a váltón keresztül vezetni. Ezután néhány láncszemet hozzá kell adni, hogy biztosak legyünk. Minél nagyobb a kazetta tartománya, annál több láncszem kerül hozzá – ez kettőtől akár hat szemig is bővülhet.
Egy kis kitérő: Mindig érdemes figyelni a váltó kis vezetőlemezére, és helyesen vezetni a láncot. Egy gyakorlati példa: Egy társ rosszul szerelte össze, és – mivel makacs volt – egyszerűen megvárta, amíg a kis alkatrész magától lekopik. Pár hét múlva tényleg sikerült. Christoph Strasser pedig így kerékpározott egyszer keresztül Olaszországon. Lehet így is csinálni, de nem muszáj, bár kétségtelenül bátorságot mutat, ha valaki ezt bevallja, és 775 kilométer után mégis nyer. A marginális előnyök azonban valami egészen másról szólnak.
Figyelem
Ügyeljetek a teljes felfüggesztésű kerékpároknál arra, hogy a lánc a nagy lánckerék / legnagyobb fogaskerék pozícióban és teljesen összenyomott csillapító esetén is elegendő mozgástérrel rendelkezzen. Ellenkező esetben az első teljes összenyomódásnál a terepen egy erős csattanás következik - és a lánc elszakad. Ezzel kapcsolatban van egy nagyon szemléletes videó a bike-components barátaitól:
SRAM
A SRAM praktikus módon különféle videókat kínál kerékpár típusok szerint.
Ezen kívül van egy kalkulátor, amelybe különböző paramétereket lehet beírni – és amely ezután megadja a megfelelő lánchosszt.
Érdekesség: Az amerikaiak minden Flattop-Road lánca már 12 sebességes és 13 sebességes csoportokhoz is alkalmas – ez régóta nem volt így. 13 sebességes kazetták jelenleg a SRAM-tól csak gravel kerékpárokhoz érhetők el, és ezek az alkatrészek az XPLR név alatt futnak, de biztosan nem állnak meg a 12 fogaskeréknél sem MTB, sem országúti kerékpároknál.
Egy kis gondolatkísérlet egy 13 sebességes időfutam csoport XPLR alkatrészek bevonásával már régóta kering a fejemben – csak az apróságokon kívül egy UDH váltófüllel rendelkező időfutam váz hiányzik hozzá.
SRAM Red AXS Road
MTB je nach 1-, 2- oder 3-fach Schaltung
Gravel/XPLR
Viaszosan ezek a 12-/13-sebességes láncok most már két változatban elérhetők nálam a derbaranski.shop oldalon:
► Tuningolva Molten Speed Wax-szel.
► Exkluzív és csak nálam elérhető: Dry Fluid Formula S Chain Ceramic forró viasszal, valamint utókenőanyaggal.
Végső túlélési tippek
Mindegy, hogy melyik kerékpárról van szó – ilyen esetekben ajánlott többször használható lánczárakat alkalmazni. Például az általam a boltomban kínált YBN lánczárakat. Ezzel szemben a Shimano és SRAM lánczárakat hivatalosan csak egyszer szabad használni – és, ahogy rafináltak, minden alkalommal egy újat ajánlanak. Újabban egyébként már YBN lánczárakat Flattop láncokhoz is kínálok a választékomban.
És én hogyan csinálom ezt a saját kerékpárjaimon – és miért néha másképp, mint ahogy ajánlják?
Az első váltóval felszerelt kerékpároknál szeretem a láncot olyan hosszúra hagyni, amennyire csak lehet. Az ok: a lánckerekek és a kazetták esetében maximális mozgásteret szeretnék, és nem akarom a lánchossz miatt egy bizonyos áttételre korlátozni magam. Egyszerűen túl gyakran cserélem az alkatrészeket.
Az első felszerelésnél a láncot elöl a kis lánckerékre és hátul a legkisebb fogaskerékre (11 fog) helyezem. A váltót csak nagyon enyhén feszítem meg. Így ebben a „legbutább“ fokozatban, amelyet egyébként alig használok, a lánc nem lötyög. Ugyanakkor elég hely marad felül – a nagy lánckerekeknél és a „mentőgyűrűnél“ a 30-as vagy akár 34-es fogaskerékkel (mind Shimano!) – anélkül, hogy bármi megsérülne.
Ha nem lehet váltani: Az összes Synchro-Shift és hasonló Di2 segédrendszert kikapcsoltam. Tudatosan saját magam akarom eldönteni, mikor mozogjon az első váltó – és mikor ne. Különösen egy 34-es fogaskerékkel sok dombot el lehet nyomni a nagy lánckerékkel anélkül, hogy rögtön a kicsire kellene váltani (legalábbis itt északon). Szeretettel üdvözlöm az Allgäu-i kritikusaimat a hegymászó génjeikkel – titeket is mind szeretlek.
Hasonlóan működik ez az időfutam kerékpárjaimnál, amelyeknél elöl egyébként is csak egy viszonylag nagy lánckerék van. Ezek szinte mindig egy speciális váltóval vannak felszerelve, amely kombinációban hosszabb láncot igényel. A klasszikus: 58 fog elöl, 11-30 fog hátul, plusz egy OSPW váltókalitka. Nálam mindig az eredeti 116 szemes szállított lánchossz illeszkedik. Így a váltó az 11-es fogaskeréken feszítés alatt marad, és a 30-as fogaskeréknél is marad elég tartalék – anélkül, hogy vízszintesen állna vagy zörögne.
Marginális nyereségek
Egy újabb pluszpont minden „Marginal Gainer” számára: legalábbis elméletben a kisebb láncfeszültség kevesebb súrlódást eredményez. Pontosan ezért kínálnak a CeramicSpeed OSPW-ketrecei kettőtől négy furatig terjedő lehetőséget a váltó előfeszítő rugójának elhelyezésére. Én mindig - pontosan - az alsóbb, kisebb feszültséget biztosító furatok közül választok. Ez egy teljesen más világ, mint a Shimano gyári megoldása. Nagyobb feszültséghez viszont a felső furatok alkalmasak.
Egyébként Dennis Löh, a CeramicSpeed szakértője is ezt ajánlja, aki valójában a profikkal dolgozik – és akinek a türelmét a finom kérdéseimmel olykor próbára teszem, amikor valamit nagyon pontosan szeretnék tudni. Mange tak itt is a türelemért Holstebróból!
Részlet a CeramicSpeed kézikönyvből: „Vegye figyelembe az OSPW-ketrec négy rugófeszítési beállítását: H (magas) és L (alacsony) között. Az L-feszítési beállítás csökkenti a láncfeszültséget és a súrlódást, de enyhén ronthatja a váltóteljesítményt. A H-feszítési beállítás a legjobb váltóteljesítményt nyújtja, de növeli a súrlódást az alacsonyabb feszültségi beállításokhoz képest.
Vegyes terepre (kavicsos/terep) vagy ciklokrossz versenyekhez válassza a H melletti rugófeszítési furatot (második legmagasabb feszültség), és illessze be a rugó végét, amíg az be nem akad.”
Annak érdekében, hogy ez mind működjön, és a lánc a mono-lánckeréken maradjon, a legtöbb esetben Garbaruk lánckerekeket használok. Fogaik 40%-kal hosszabbak, mint a konkurenciáé – ez egyértelmű előny. Minden más lánckerék, amely nem használ első váltót, csak láncterelővel együtt ajánlható!
Ha az áttételt az útvonal szerint változtatom, mindig érdemes egy pillantást vetni a lánchosszra is. Egy 60-as vagy annál nagyobb lánctányér, vagy nagyobb fogaskerék-szórás esetén – például Shimano-nál 11-34, vagy akár SRAM-nál 10-28-ról 10-36-ra – ez még fontosabb. Ezért mindig előre elkészített láncokat tartok a szerszámosládámban, 116 láncszemnél több vagy kevesebb szemmel.
Összegzés: A megfelelő módszerrel az optimális lánchosszhoz!
Az ideális lánchossz számos tényezőtől függ, de a fent említett tippek, videók és eszközök segítségével megtalálod a tökéletes beállítást a kerékpárodhoz.
Van még kérdésed? Írj nekem egy megjegyzést alább, vagy nézz be a boltomba - szívesen segítek neked!
Ugyanaz ugyanaz, de mégis más |
Elvileg két lehetőség van a helyes lánchossz meghatározására. |
Figyelem |
Végső túlélési tippek |
Marginális nyereségek |