Tengelyen: Into The Wold 2023

Kétségbeesetten próbálod nem szem elől téveszteni az előtted haladó hátsó kerekét. A pulzusod 195, az emelkedő minden erődet kiveszi belőled. Csak nehogy rés keletkezzen!
Még akkor is, ha elsötétül előtted a világ és a reggelid visszatérésre készül: a feladás nem opció.

Ilyen jeleneteket az Into The Wold-nál nem találsz. Egyáltalán nem, mert a legvalószínűbb, hogy Nyugat-Ausztria leglazább gravel túrája nem ismeri a stresszt. Aki versenyhangulatra számít, nem értette meg a megközelítést, amely a mottóban nyilvánul meg:

A szlogen, amely meglehetősen pontosan leírhatná egy szívsebész munkanapját is, más irányba mutat: a kikapcsolódás, az élvezet és a kellemes időtöltés áll itt a középpontban. Tavaly meggyőzött a koncepció, és idén is örömmel utaztam Vorarlbergbe, hogy egy nyugodt hétvégét töltsek régi ismerősökkel, és új embereket ismerjek meg.

Az összetevők egyszerűek: szép természet, jó ételek, szimpatikus emberek. És ha minden összejön, még nagyszerű időjárás is. Többet nem lehet kívánni, és idén ismét minden összejött.

Az "Into The Wold" egyfajta nyaralótáborként olvasható, hiszen sűrű és sokszínű programot kínál a jógától, a vezetés technikai tréningjétől és egy nyilvános beszélgetéstől szakértőkkel, a népszerű Pumptrack Challenge-ig, amely még a korábbi profi sportolókat is újra aktiválni tudja, valamint egy szombati partival élő koncerttel, a Specialized állóképességi sportolókkal való találkozásig és természetesen a nagy csúcspontig, a szombati kirándulásig.

Különösen feltűnő a háromnapos rendezvényen az is, hogy mennyire erősen be vannak vonva a partnercégek és általában a régió, ahol zajlik, a koncepcióba.
Az ezen vidék egyedülálló kultúrájának szoros tartalmi összefonódása, legyen az gasztronómia vagy építészet, alapvetően meghatározza az Into The Wold szellemét. Ez nemcsak a partnercégek sokaságában tükröződik, hanem a helyi lakosság elkötelezettségében is: mindenki kiveszi a részét, mindenki részt vesz.
Nem kerékpárosként érkezik az ember Mellauba, hanem vendégként üdvözlik. Szép érzés.

A tegnap esti közepes teljesítményem után - a rossz cipőválasztásra fogom - megajándékozom magam, illetve a hátamat egy reggeli jógaórával a közösségi központ gyülekezőtermében. Egy óra nyújtás és feszítés - igazi áldás.
Második pontként egy kerékpáros technikai tréning szerepel a programomban. "Hogy végre megtanulj rendesen biciklizni!” - viccelődik Philipp, az egyik szervező. Igaza van...

A "Regionalitás" témájú beszélgetés délután politikai, gazdasági és kulturális képviselőkkel izgalmas és sokrétű. A végén ugyan nem érzi magát sokkal okosabbnak, mint korábban, de nem árt néha megdolgoztatni az agyát.

Miközben még mindig a "régió" bonyolult fogalmán és annak konnotációin töprengek, megjelenik az éhség. Micsoda szerencse, hogy pontosan 18 órakor tálalják a Käsknöpfle-t. Különösen szimpatikus: akik, mint én, növényi alternatívákra vágynak, nem kell kétségbe esniük, mindig kínálnak vegán opciókat.

Vacsora után újra beindul az élet, a közösségi központban egy helyi zenekar játszik, ott ugrál a medve, ott táncol a róka. Még megengedek magamnak egy limonádét, beszélgetek az emberekkel és élvezem a hangulatot - holnap jó nap lesz!

Szombat, 7:30 - szól az ébresztőóra. Felkelés, fogmosás és irány a közös reggeli a Hotel Bärenben. Egy nagy büfé mindenféle finomsággal vár. Az idegeim (és az a tény, hogy előző este az ágyban még egy csomag chipset belélegeztem) azonban csak egy gyors eszpresszót engednek meg.

Az útvonalon egyébként is három frissítőállomás lesz, tehát minden rendben.

9 óra körül eldördül a rajtpisztoly, minden versenyző együtt indul a főtérről. Ajánlott, hogy a kerékpár komputerén legyen az útvonal, mert legkésőbb az első elágazásnál előfordulhat, hogy a csoport kettéválik. Ismerem az útvonalamat, mint rutinos versenyző (ez már a második évem – az öreg rókák közé sorolom magam) tudom, hogyan mennek a dolgok és mire kell figyelni. Elsősorban a tehéntrágyákra, mert nedves úton ezek gyorsan végzetessé válhatnak.

Az útvonal idén 100 kilométeren közel 3000 méter szintkülönbséggel a rövid és ütős kategóriába esik. Mellautól Bezau és Schwarzenberg érintésével vezet az út a Hochälpelekopf-ra, egy ritmikusan nagyon szép 700 méteres emelkedőn egy alpesi legelőre.

Este tombolát rendeznek, idén is rengeteg nyeremény vár, és a hangulat tökéletes. Egy langyos nyári este a Bregenzerwaldban, fáradt lábakkal és tele hassal – szívem, mi kell ennél több.

Vasárnap reggel útra kelés hangulata uralkodik. A macskajaj reggeli a faluházban sajnos az eső áldozatául esik, az emberek elbúcsúznak és gyorsabban indulnak haza, mint eredetileg tervezték: „Nagyon szép volt ismét! Köszönünk mindent, és találkozunk jövőre! Viszlát!”
Családias légkör, csodálatos táj és egyszerűen egy szép kikapcsolódás a mindennapokból - Into The Wold megértette a wellness, a kavicsos utak és a buli összetartozását, és következetesen bizonyítja, hogy milyen lehet egy sikeres hétvége. Öt csillagból öt, csak így tovább!
A jövő évi előjelentkezés már nyitva van.