
Bike & Hike Maishofenben
29.05.24 08:22 4.6572024-05-29T08:22:00+02:00Text: NoMan (AI által fordítva)Fényképek: Erwin HaidenGstallneralm, kibővített verzió: A Mitterpinzgau páholyából gyalog a még lenyűgözőbb 360°-os panorámához a Sausteigenen. 29.05.24 08:22 4.6842024-05-29T08:22:00+02:00Bike & Hike Maishofenben
29.05.24 08:22 4.6842024-05-29T08:22:00+02:00 NoMan (AI által fordítva) Erwin HaidenGstallneralm, kibővített verzió: A Mitterpinzgau páholyából gyalog a még lenyűgözőbb 360°-os panorámához a Sausteigenen. 29.05.24 08:22 4.6842024-05-29T08:22:00+02:00Maishofen környékén őszieskedik, ahogyan szebben és ízletesebben nem is őszieskedhetne. Már az előző estén a Gasthof zur Post évszakhoz illő fogásokat szolgált fel: például sült kecskesajtot körtével, szalonnával és szilvával; finom őzragut vöröskáposztával és szalvettagombóccal; vagy langyos dióbrownie-t házi készítésű tökfagyival szilvaragun.
A korai reggelen olyan fagyos hőmérsékletek és misztikusan kígyózó ködfátylak voltak, hogy a Zeller-tónál tett látogatásunk során a Prielau kastélyt és filiáltemplomát többször is meg kellett állnunk. És most a meleg déli napfényben sétálunk az enyhén vörösre színeződött Sausteigen lejtőin - felettünk makulátlan kék ég, körülöttünk a legcukibb hegyi panoráma, alattunk bűnösen finom áfonyák.
Soha nem ettem ilyen későn az évben ilyen nagy, finom fekete áfonyákat. És ritkán örültem annyira, hogy nem volt nálam bicikli. Hiszen hogyan is szedhettem volna megzavarás nélkül a sötétkék, édes bogyókat?
Így viszont: lépés balra, lépés jobbra; csak egy kicsit le kell guggolni, és kényelmesen kiszedni a következő maréknyit a bokáig érő csípőszezonnyi pázsitból. Nyugodtan továbbhaladni, közben bogyóról bogyóra a szájba venni. És ha elfogyott a készlet, csak újra le kell hajolni és leszedni a következő gyümölcsöket, amíg a gyomor hálásan nem sztrájkol.
A déli napfény lágy fényében sétálunk a Sausteigen vörösen elszíneződött lejtőin.
Túrázás és kerékpározás Maishofen felettÁltalában nem vagyok oda a „Túrázásért”. Túl kevés akció, túl kicsi a sugár, túl sok izomláz a unalmas lefelé menetel után. De itt és ma úgy tűnik, helyénvaló ezt a finoman ívelt hegygerincet gyalog felfedezni. Főleg, mivel nem hagytuk otthon a kerékpárokat.
Maishofenből indulva először is a hegyi kerékpárokat nyergeltük meg. Pontosabban elektromos hegyi kerékpárokat. Egy okos húzás, ahogy a fenyegetően sötétedő felhők láttán nem csak a gyors lefelé gurulásnál bizonyosodott be. Végül is így a 740 méteres magasságot a Gstallneralmig rekordidő alatt és főleg erőtakarékosan teljesíthettük.
Gstallneralm? Cseng valami? Valóban. A 2021-es késő nyár folyamán már jártunk ezen a Mitterpinzgau páholyában. Mérsékelten lenyűgözve és tartósan elbűvölve számoltunk be akkor a 16 kanyar boldogságáról, amit az ősi Örgenbauernalm testesített meg. És a szinte felfoghatatlan panorámáról, amely röviddel később ezen a teljesen csendes alpesi réten tárult elénk.
Mint a képeslapokról ismert giccs tankönyvből
A kockázatot vállalva, hogy ismétlem magam ... a táj a Gstallneralm és társai körülGstallneralm - Kiterjesztett verzió
A legutóbbi látogatásunk alkalmával a Kitzbüheler Alpok füves hegyeire TVB-ügyvezető igazgatója, Thomas Weissenbacher, egy kibővített verzióját javasolta az akkori túránknak, épp úgy, ahogy a helyiek is szeretik megtenni: először E-bikkel a Gstallneralmig, majd gyalog a Sausteigenre.
Ez az a gerinc, amely közvetlenül az alm felett 1912 méter magasan ível az ég felé, így képezve az északi kaput a Glemmtalhoz és földrajzilag szemben állva a Schmittenhöhe-val. Sokféle irányból „könnyen” elérhető, a Saalachtaler Höhenweg-en fekvő csúcs népszerűsége nemcsak abból adódik, hogy szinte egész évben, így túrasíkkel is, egy egyszerű célpont. Hanem elsősorban azért, mert a Sausteigen csodálatos kilátást nyújtó hegy.
„Ez nem a szomszédunk volt?” Csodálkozva egy sötét pickup után nézve, Sarah a férjéhez, Robihoz fordult. Ő azonban a rövid egyedülálló ösvény utáni és a Hühnerbachon történt tolószünetet arra használta, hogy első pillantást vessen a Saalach-völgy tágas medencéjére, és így nem tudott hozzájárulni a most elért Jahnhütten-erdős úton zajló szomszédos forgalomhoz. Vagy mégis. „Lehet. Hiszen neki itt van valahol egy háza”, válaszolta a csinos harmincas férfi.
Valójában a sportos pár – ő a nemrégiben visszavonult „fociliga-legenda”, ő pedig az edzett fitneszstúdió vezető – élő díszletként kísér minket a fotózásunkhoz. Hogy ők tíz kilométerrel északra lakóhelyüktől, Schüttdorftól, esetleg kulcsfigurákká válhatnak a szomszéd alpesi kertjében – megállapodtunk!
És valóban: Hat kilométer, 500 méter szintemelkedés és néhány mulattató nyomkodás a turbo gombokon később újra megláttuk a terepjárót – parkolva a „Gstallneralm legszebb kunyhója” mögött, ahogy szomszéd Erwin későbbi italozás közben jogos tulajdonosi büszkeséggel állítani fogja.
Micsoda köszöntés volt ez, a Lépcsős-tenger, Hochkönig, Zeller-tó és a Magas-Tauern lenyűgöző környezetében!
Majdnem megingott a napirendünk a hobbi almparcellás gazda határozott meghívása miatt, hogy „gyere be”. Erwin részletes leírásai után, amelyek az emelkedő variációk közül melyik a legszebb, leglaposabb, leghosszabb vagy legjobb, végül mégis úgy döntöttünk, hogy előbb megmásszuk a csúcsot, mielőtt nála betérnénk. Az E-bicikliket kvázi zálogként nála hagytuk.
Maishofenben és környékén őszieskedik, szebben és ízletesebben nem is őszieskedhetne.
Egy kirándulás a Sausteigenre minden évszakban megéri!És most tehát: lépés balra, lépés jobbra, gyors meghajlás, szedés. Így lehet még egy olyan kirándulást nem kedvelő személynek, mint én, édesíteni a feladatot.
Ettől eltekintve, hogy ezt a hegyet, ezt a vidéket valóban nehéz nem ragyogó áhítatba és megfelelő élvezetbe esni.
Kezdettől fogva tetszett a Sausteigenre vezető emelkedő széles körben kedvelt jellemzőkkel: kedves, egyszerű murvás ösvény kellemes lejtéssel, fantasztikus kilátással és egy áttekinthető mennyiségű, körülbelül 400 méteres szintkülönbséggel.
A prähisztórikus rézkitermelés nyomaira, amely már Krisztus születése előtt régóta zajlott itt, nem bukkantunk. De hogyan is lehetne felfedezni a feltételezett olvasztóhelyek maradványait a talajon, ha az ember mindig a szélben tartja az orrát, és szemeit mindarra a kőpompa felé irányítja, ami körös-körül magasodik?
Grauwacke- és palazóna, nevezetesen a Kitzbüheli-Alpok és a Dientner-hegység, erdős gerinceikkel, mint a Schmittenhöhe vagy a Hundstein, kellemes ellentétet alkotnak a Tauern-ablak magas és legmagasabb csúcsaival, ahol a kopár, szürke gneisz, az éles, kristályos palakő és végül a fehér, örök jég uralkodik: például a Sonnblick-csoporton a Glodberg-gleccserrel vagy a Grossglocknerrel együtt a Pasterze és az összes előtte fekvő szarvakkal, fejekkel és csúcsokkal.
Amikor elérve a Sausteigen-csúcsot, újra megjelenik a hatalmas karstblokk, a Steinernes Meer, a Hochkönig a világos Dachsteinkalkjával és – teljesen új, északon – a szintén karstos Leoganger Steinberge tolakszik be a 360 fokos panorámába, vége van az előítéleteimnek a túrázással szemben.
Két-három, sok pillanatig időzünk a csúcskeresztnél, majd még sétálunk egy keveset az északi irányba fekvő füves réteken, ahol a kissé alacsonyabb Haiderbergkogel mellett dönteni kellene a Saalachtaler magaslati út irányáról: nyugatra, tehát az Asitz és Glemmtal felé, vagy északkeletre, tehát a Biberg és Saalfelden felé.
Bármilyen szép is itt fenn, egyik opciót sem választjuk. Végül is még ki kell váltanunk néhány E-biket a szomszéd Erwintől!
Szombat a Bladl-nap!
A kunyhótulajdonos tippjeit követve a Sausteigen-déloldalról történő leereszkedéshez az keletibb, meredekebb változatot választjuk, és így szinte belezuhanunk az előkertjébe.
Erwin napfényes teraszán, amely lenyűgöző kilátást nyújt a hegyre, a tóra és a többi kunyhóra, már foglaltak az asztal és a pad: Egy hegyi szomszéd, akit korábban láttunk, hogy traktorral és pótkocsival fát dolgozik, a munka befejeztével látogatóba érkezett.
Úgy teszünk, ahogy kedvesen, határozottan utasítanak, és csatlakozunk hozzájuk. A ház előtti padon való társas csevegés Salzburg tartományban olyannyira szokásos, hogy saját neve van: "hoagaschtn". Ilyen kis biotópokban, mint itt fenn, ezek a körök tökéletes társadalmi kötőanyagot képeznek: a vendégek híreket és változatosságot hoznak, a szomszédos kunyhótulajdonos gyakran ételt, "mert ő szakács", és Erwin italokat és érdeklődő kérdéseket tesz hozzá.
Mivel a szakács éppen nincs ott, az éhségünk végül mégis arra késztet, hogy az eredetileg tervezett pihenőhelyünkre, az Örgenbauernalmra menjünk. Vagy elsősorban a kíváncsiság? Mivel a legutóbbi, 2021-es látogatásunkkal ellentétben ma szombat van, és szombaton ezen a körülbelül 200 éves kunyhón "Bladl-nap" van.
Nem vagyunk egyedül a tudásunkkal. A kényelmes teraszról, ahonnan a látvány ismét átsiklik az egész völgykupolán és a hozzá tartozó hegyeken, jól látogatott.
"Vü haun i nimma", döbbent meg minket Kathi vendéglátónő, miután a három kilométeres rövid átkelés után a népszerű hegyi italos pultnál megkérdeztük a legendás ételről. De aztán jön a megnyugtatás: Még hét darab van. Igen, kérem, mind hozzánk, és úgy, ahogy itt szokás: áfonyával és savanyú káposztával.
Még 2021-ben a leírások alapján azt hittük, hogy a "Bladln" a Hasenöhrl, de az első kutató falatok után felül kell vizsgálnunk a véleményünket.
Igen, zsír is szerepet játszik, méghozzá bőségesen. Nem véletlen, hogy a vendéglátók a Bladl-termeléshez a szagok szempontjából kevésbé kifogásolható külső konyhát használják a fészerben. És vizuálisan is hasonlítanak ezek a félkör alakúra kisütött tésztatáskák erre az általában inkább édesen kínált specialitásra. De az, ami aztán gyorsan eltűnik a gyomrunkban, valahogy kesernyésebb ízű, ropogósabb.
Nem, mi itt semmit sem gurítunk!
Pinzgauerin Sarah nem találja ízletesnek az Ennstal-i módot a Krapfen fogyasztásáraAz utólagos kutatás tisztázást hoz: Amit a szülőföldi Burgenlandiak és Felső-Ausztriaiak Hasenöhrlként értenek, az eltérhet a Salzburgi vagy akár a stájer értelmezéstől, hiszen ott és itt is különféle liszt- (többnyire búza, de rozs is) és tésztafajták (mürb-, leveles-, égetett-, túró- vagy akár tésztatészta) szokásosak.
Szintén megszokott és szilárdan rögzített a fogyasztás bizonyos módjai. Amikor Pinzgauer Sarah-nak mesélünk a Viehbergalm-on szokásos hagyományról, hogy a Krapfeneket savanyú káposzta- (és ott szintén Steirerkas-) töltelék köré tekercselik, határozottan kijelenti: „Na, rollen damma då nix!“
Ahogy a további rendelt finomságokat, mint a Kaspressknödelsuppe, Brettljause, almáskenyér és szilvás sütemény megszerezni, azt évek óta tartó Almsommer-tapasztalatainkból pontosan tudjuk: élvezettel, de gyorsan, mielőtt a hasaink észreveszik, hogy fejeink ismét reménytelenül túllépték a határokat.
Jobban, mint jól lakottan és az Örgenbauernalm egyszerű, ugyanakkor nagyon részletekbe szerelmes és nyugodt hangulatától kellemesen ringatva, végül elhagyjuk a kilátóteraszát a völgy felé.
Gerlingen és Schloss Kammer felé haladva, ahol a hozzáépített kápolna népszerű esküvői helyszín, a gyors lejtmenet után a Saalach mentén sík úton térünk vissza Maishofenbe.
Merészen kiemelkedik ennek a kis üdülőhelynek a templomtornya az itt lent még sűrűn zöldellő rétekből. Az ég felette azonban már elég sötétté vált, és a délelőtti enyhe szellőből viharos szél lett. Ez is az ősz része.
De a Gasthof zur Post, a híres festő, Anton Faistauer szülőháza, a mi menedékhelyünk közel van. És a következő, ínyenc étkezésünk szintén...
Hasznos linkek és címek
Ált. információk
TVB Maishofen, Saalhofstraße 2, 5751 Maishofen www.maishofen.com
Túrák letöltése
Interaktív túratérkép
Étkezési tipp
Örgenbauernalm nyáron szerda-vasárnap nyitva, májusban, júniusban és októberben hétvégéken és ünnepnapokon
Szerviz/-kölcsönzés
Big Time Sport, Saalhofstr. 4, 5751 Maishofen
Szállás
***Gasthof & Restaurant zur Post, Anton-Faistauer-Platz 1, 5751 Maishofen; bájos szobák, kiváló konyha