Scott Spark DC 2027 teszt: Első tapasztalatok

A tájékozott Scott-vásárló és bringakocka az új Spark RC bemutatója után bizonyára feltette magának a kérdést, mi lesz a klasszikus Sparkkal. Az előző generációnál a Scott kezdettől fogva két változatot mutatott be: a vérbeli RC-t elöl-hátul 120 mm rugóúttal, valamint a névkiegészítés nélküli normál Sparkot. Utóbbi lényegében csak a 10 mm-rel hosszabb rugóutas villában tért el. Később követte a Spark ST (SuperTrail), amelynél a villa rugóútját további 10 mm-rel növelték. Ennek persze az amúgy is lapos nyeregcsőszög látta kárát.

A futómű alapötletét már az új RC-ből ismerjük: a rugóstag mélyen, a középcsapágy fölött helyezkedik el a vázban, ehhez pedig Flex-Pivot hátsó háromszög társul, a támvillákon külön forgáspont nélkül. A DC-nél azonban a kinematikát a nagyobb rugóúthoz és az eltérő felhasználáshoz hangolták.

A Scott saját elmondása szerint nem az volt a cél, hogy bármi áron a lehető legkisebb váztömeget érjék el. Sokkal fontosabbnak tartották a tömeg, a szilárdság, a merevség és a tartósság egyensúlyát. A rugóstag és a kinematika alacsony, központi elhelyezése a tömegeloszlást is javítja: az egyébként a vázban magasabban elhelyezkedő tömeg a középcsapágy felé kerül. Ez nagyobb tempónál nyugalmat adhat, anélkül, hogy gyorsításkor és kanyarban lomha lenne a bringa.

A Scott 138 mm hátsó rugóutat ad meg. A kinematikához célzottan kialakított áttételi görbét hangoltak, amelynek főként a rugóút középső tartományában kell alátámasztást nyújtania, a rugóút végén pedig kontrollált felütési karakterisztikát biztosítania. Az anti-squat értékét közben úgy választották meg, hogy a hátsó felfüggesztés terhelés alatt kellő hajtáshatékonyságot nyújtson, technikás emelkedőkön azonban ne áldozzon fel feleslegesen tapadást. Pumpáláskor és kanyarokban szintén elegendő ellenállást kell biztosítania.

Érdekes részletet jelentenek a speciálisan hangolt rugóstag perselyezett bekötési szemei. Ezek csökkentik a súrlódást a rögzítési pontokon, így javítják a kis ütésekre adott reakciót és a rugóút első szakaszának működését. Papíron apróságnak tűnik, de pontosan illik a fejlesztés valódi céljához: nem minden ponton maximális merevségre, hanem tapadást és kontrollt nyújtó váz-futómű rendszerre törekedtek.

Az RC-hez hasonlóan a Scott a DC-nél is a teljes rendszer részeként kezeli a váz rugalmasságát. A váz compliance-e és a célzottan hangolt merevség együtt dolgozik, ahelyett, hogy a vázat egyszerűen minden irányban maximálisan merevre építenék. A párhuzam a már bemutatott RC-vel egyértelmű: ott a „Grip = Speed" volt a prezentáció egyik központi témája. A DC-nél természetesen kevésbé a versenypályán nyerhető utolsó másodperc, inkább a kiszámítható tapadás áll előtérben laza és technikás talajon.

Érdekes a rugóstag körüli konstrukciós szabadság is. A vázban egy klasszikus XC fullynál jóval komolyabb egységek is elférnek. A Scott hivatalosan többek között a RockShox SIDLuxe XL, illetve SIDLuxe XL Flight Attendant, a Fox Float, az Öhlins TTX22M.2, sőt még a RockShox Super Deluxe kompatibilitását is megadja. A rugóstag bekötése szabványos szemekkel és 20 × 8 mm-es hardverrel készül.

A Spark DC szériában 140 mm első rugóútra készült, a Scott műszaki adatlapja szerint azonban a vázat 150 mm-es villákkal is tesztelték. Aki később még inkább trailes irányba hangolná a DC-t, az legalább a váz oldaláról nem ütközik rögtön korlátokba. A gumiknál is van tartalék: akár 2,6 colos szélesség is engedélyezett. A hajtásnál elöl legfeljebb 34 fog használható 55 mm-es chainline mellett; a középcsapágy örvendetes módon klasszikus BSA 73. Így az egész jóval többről szól, mint a rugóút egyszerű növeléséről.

A Spark RC bevált részletei megmaradnak: a kiegészítő tömítéssel ellátott csapágyak, az integrált rugóstag, a „Save the Day"-készletet rejtő váztároló, valamint két RockShox Flight Attendant felszereltségi változat. A tárolórekesz egy mágnesesen rögzített alsócsőburkolat mögött található. Modelltől függően könnyű pótbelső, pumpa és gumileszedő lapul benne. Jár hozzá egy multitool is 6 mm-es imbuszkulccsal, T25-tel és az adott rugóstag állításához illő kis imbuszkulccsal. Az integrált SAG-kijelzőt szintén átvették.

Az RC-hez hasonlóan a fejcsőszög is ±0,5°-kal módosítható a kormánycsapágycsészékkel. Egy levehető kormányütköző szükség esetén megakadályozza, hogy a kormány vagy a fékkar közelebbi ismeretséget kössön a felsőcsővel. Az RC egyik praktikus részletét azonban hiányolom: a Spark DC-ben megvolt a lehetőség, hogy végre egy két kulacstartó rögzítésére alkalmas 140 mm-es bringa legyen. Érthetetlen, miért hagyta el a Scott a nyeregcsőről ezt a rögzítési lehetőséget. Igaz, a rövidebb nyeregcső miatt vázmérettől függően csak kompaktabb kulacsok fértek volna el, de még ez is jobb lett volna egyetlen kulacsnál. Legalább a felsőcső alján, az RC-hez hasonlóan, találhatók rögzítési pontok minitáskákhoz vagy szerszámrögzítő pántokhoz.

A Scott öt modellváltozatban kínálja az új Spark DC-t: Spark DC Factory, DC 10, DC 20, DC 30 és DC 40. A kínálat csúcsán a Spark DC Factory áll, könnyebb HMX karbonvázzal és ennek megfelelően prémium felszereltséggel. Közvetlenül alatta következik az általunk hajtott Spark DC 10 HMF karbonvázzal, RockShox Pike Ultimate villával és SIDLuxe XL Ultimate rugóstaggal, elektronikus Flight Attendant rendszerrel, valamint SRAM X0 Eagle AXS Transmission hajtással. Így a Factory és a DC 10 a sorozat két Flight Attendant modellje.

A Spark DC 20, DC 30 és DC 40 esetében marad a HMF karbonváz, a felszereltség pedig az árkategóriának megfelelően változik. Az elektronikus futóművezérlés helyett itt a Scott bevált TwinLoc rendszere dolgozik Descend, Traction Control és Lockout üzemmóddal; a Scott modelltől függően Fox vagy RockShox futóműkomponensekkel, illetve különböző SRAM és Shimano hajtáscsoportokkal párosítja. Mind az öt modell közös eleme az új DC vázplatform, a 140 mm-es első és 138 mm-es hátsó rugóút, az állítható geometria és a váz legfontosabb funkciói. A teljes alkatrészlista és az összes modellváltozat szokás szerint a Scott weboldalán található.

Ezzel a két Spark modell sokkal egyértelműbben különválik, mint az előző generációnál. Aki versenyez, maximális gyorsulást keres, és lefelé csak annyi bike-ot akar magával cipelni, amennyi feltétlenül szükséges, annak továbbra is a Spark RC a versenygép.

A DC ezért felad valamennyit ebből a végső robbanékonyságból, cserébe azonban olyan tartalékokat kap, amelyek nem magyarázhatók pusztán a 20 mm-rel nagyobb rugóúttal. A laposabb fejcsőszög, a jelentősen hosszabb geometria, a 140/138 mm-es futómű, a hosszabb dropper, az erősebb gumik és egy igazán komoly rugóstag beépítésének lehetősége összességében más bike-ot eredményez.
Mégis maradt benne elég a Sparkból.